Különleges zenei és tudományos esemény a Győri Bencéseknél – bemutatták a Graduale Urbis új kiadását és a Fragmenta albumot
November 29-én ünnepélyes és egyben rendkívül inspiráló program várta mindazokat, akik ellátogattak a jövőre 400 éves Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium dísztermébe. A Collegium Musicum Jaurinense és a Schola Monodica énekegyüttesek közreműködésével mutatták be a Graduale Urbis, az órómai énekeskönyv második kiadását, valamint a Fragmenta – Tételek az órómai énekek gyűjteményéből című új hangfelvételt.
Az esemény Tóth Konstantin OSB perjel köszöntőjével indult, aki hangsúlyozta: Dr. Kelemen Áron OSB munkája egyszerre folytatja a bencés tudományos hagyományokat és új fejezetet is nyit azokban. A perjel méltatta Áron atya kutatását, amelynek eredményeként létrejött a Graduale Urbis, s amely méltóképpen illeszkedik olyan történelmi elődök sorába, mint Jedlik Ányos vagy Czuczor Gergely.
A kötetet Mátéffy Balázs teológus méltatta, majd Dr. Kelemen Áron OSB rendkívül informatív előadást tartott az órómai énekhagyományról – arról az archaikus római liturgikus gyakorlatról, amely „a komponált liturgikus zenét megelőző lektorénekben” gyökerezik.
Mi az órómai ének?
Az órómai ének a római katolikus liturgia legősibb, ma ismert zenei hagyománya, amely közvetlenül megelőzi a közismert gregorián éneket.
A 6. és 7. század körüli Rómában volt használatban, jóval azelőtt, hogy a “gregorián” névvel fémjelzett énektípus elterjedt volna Európában.
A gregoriánhoz hasonlóan ez is egyszólamú, hangszerkíséret nélküli (monodikus) ének, amelyet latin nyelven énekeltek a szentmiséken és a zsolozsmákon. Azonban dallamai, ritmikája és előadásmódja eltér a később egységesített gregorián stílustól. Az órómai ének egy archaikusabb, néha meditatívabb, máskor pedig sokkal díszesebb, melizmatikusabb – azaz egy-egy szótagon több hangot is éneklő – hangzásvilágot képvisel.
Valódi “időhíd” a nyugati kereszténység legkorábbi, ránk maradt liturgikus gyakorlatához. Kelemen Áron atya kutatásai teszik lehetővé, hogy ez az elfeledett kincs ne csak könyvekben, hanem élő zenében is megszólalhasson
A műfaj finom, diszkrét szépsége
Az órómai ének különlegessége abban rejlik, hogy „nagyon diszkrét műfaj”: a dallam nem önmagáért szól, hanem teret enged a szövegnek és a liturgia elmélyülésének. Ez a finomság jelenik meg a most bemutatott Fragmenta albumon is, amely – Áron atya szavaival – „a figurális ábrázolások mögött lepotyogó vakolat alól előbukkanó ornamentális töredékeket” igyekszik hallhatóvá tenni. A felvétel szándékosan a liturgikus év „semminek tűnő”, csendes pillanatait ragadja meg.
A kutatói munka nemzetközi visszhangja egyre nő: az album és a Graduale Urbis iránt amerikai egyetemek részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen már a második disszertáció készül Kelemen Áron munkáját felhasználva.
Adventi készület órómai énekkel
A nap ünnepi lezárásaként a résztvevők órómai énekes szentmisén vehettek részt Advent első vasárnapjának előestéjén a Loyolai Szent Ignác bencés templomban, melyet Major Fulgent OSB celebrált. A liturgia méltó és felemelő lezárása volt annak az eseménysornak, amely egyszerre szólt zenei felfedezésről, tudományos eredményekről és a bencés hagyomány újjáéledéséről.
Tóth Konstantin OSB perjel záró gondolatában áldást és további szakmai sikereket kívánt Dr. Kelemen Áronnak „az egyházi zene kutatásában és a győri bencés kutatótanárok újabb nemzedékének képviseletében”.
A Graduale Urbis kapható a Győri Bencések boltjában, valamint megrendelhető online a collegiummusicumjaurinense@gmail.com címen!
