Kiemelt

Az ökumenikus imahét eredetileg január 18 és 25 között van. E két nap a római katolikus egyház kalendáriumában különös dátum. Magyar egyházunkban január 18-án Árpádházi Szent Margitot ünnepeljük, január 25-én pedig Szent Pál apostol megtérését. Január 24-e pedig Szalézi Szent Ferenc ünnepe.

Január 15-e Szent Maurus és Placidus ünnepe.

Néha sikertelenségbe ütközünk. Ilyenkor elgondolkodunk, mi értelme mindennapi igyekezetünknek. Úgy tűnik, hiábavaló robotolásunk, a napi feladatok teljesítése nem más, mint egy ócska mókuskerék, melyből nincs kiút.

Már a megszólítással is bajban vagyok, annyi mindenkit kellene felsorolnom: diákjainkat, öregdiákjainkat, diákjaink szüleit, munkatársainkat, a templomunkba járókat, a barátainkat, segítőinket!

A karácsony, az valami olyasmi, ami megosztja a társadalmat. Igazán izgalmas, ahogy az év végére halasztunk valamit az érzelmi és anyagi feleslegünkből. Sok mindent tettünk félre év közben.

A napokban adták át Győrben a Deák Ferencről elnevezett sétányt, amely a Széchenyi István Egyetem mellett, az Aranypart közelében fut. Deák Ferenc életének egy szakasza Győrhöz és a gimnziumunkhoz kötődik.

Advent fő szimbóluma a négy gyertya. A gyertyákkal azonban nekem nemcsak ezen az ünnepen van dolgom.

Győri Szabó Péter, Szalóki Krisztina és Könnyid István az írországi Lough Derg tóhoz zarándokolt, Szent Patrik Tisztító tüzéhez. Útjukról a Tisztító tűz című könyvben számolnak be. A zarándoklatról, a spirituális élményről Győri Szabó Péterrel beszélgettünk.

Az Egyház mindig együtt örvendezik a „tanúk nagy felhőjével”, a szentekkel. Ezek a nők és férfiak nemzedékeken át és mindenfelé a világban megmutatták hogyan kell keresztényként élni, sokszor odáig is elmenve, hogy vértanúk lettek. Ugyan földi életük véget ért, de a mennyben tovább imádkoznak.

Szeptember 19-én két ünnepi eseménynek adott helyszínt a Szent Mór Bencés Perjelség. A rendház udvarában a májusban elmaradt győri bencés öregdiákok találkozója hálaadó szentmisével kezdődött, amit Mihályi Jeromos OSB atya, a Tihanyi Apátság perjele, volt győri bencés diák celebrált.

Mi a feladata, szerepe egy szerzetesrendnek a XXI. században? Mire érdemes hangsúlyt fektetni és mire nem? Lehet-e önellátó, gazdasági tevékenységet folytató személete egy szerzetesrendnek? A Bencés estek sorozatban ezekre a kérdésekre kereste a választ Sárai-Szabó Kelemen perjel atya és dr. Fekete Dávid.

Megrendültem fogadtam a hírt, hogy a Bencés Diákok Győri Egyesületének elnöke elhunyt.

A szakralitás misztériumai kiállítást Budapesten eddig három helyszínen láthatta az érdeklődő közönség. A XVII-XVIII. századi tervgyűjtemény, az úgynevezett Soproni Jezsuita Díszletkönyv mintalapjaiból való válogatás a szakrális tervek és a templomi kolostori játékok látványvilágát és különleges értékét hangsúlyozza. Az iskolánk a bencés szerzetesek érkezése előtt jezsuita fenntartású volt, ezért különösen izgalmas a kiállítás, mert betekintést kapunk az egykori jezsuita oktatásba. A

Tovább

A győri Szent Mór Bencés Perjelség átépítése újabb szakaszhoz érkezett: elkészült a rendház többfunkciós portája.  

Sárai-Szabó Kelemen perjel atya fővédnöki beszéde. Elhangzott a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum ünnepi átadásán július 10-én.

Sárai-Szabó Kelemen perjel atya elmélkedésiet olvashatjátok a júliusi Adoremusban. Az Adoremus elérhető hétvégén a sekrestyében, illetve rendelhető a perjel@czuczor.osb.hu e-mailcímen.

Június 10-én a győri Szent Ignác bencés templomban Sárai-Szabó Kelemen perjel atya mutatott be gyászmisét Dr. Horváth Ciprián OSB atyáért.

Van tehát Istennek egy ilyen nagyon látványos és zúgó, hangos működése: ahogyan elküld bennünket és munkára, feladatra, szolgálatra küld!

A győri bencés templomban a hétvégétől a megszokott miserend lesz (szombaton 19.00, vasárnap 8.00, 9.30 és 19.00, hétköznapokon reggel 6.45)).

Szent Márk ünnepén, április 25-én emlékezünk a bencés rend visszaállítására, a magyar bencések tanítói munkájának kezdetére.