Sárai-Szabó Kelemen perjel atya fővédnöki beszéde. Elhangzott a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum ünnepi átadásán július 10-én.
Mélyen tisztelt Külgazdasági és külügyminiszter úr!
Excellenciás Érsek úr! Főtisztelendő Perjel urak!
Főtisztelendő atyák!
Tisztelt Államtitkár urak! Az országos és helyi közigazgatás elöljárói!
Tisztelt jelenlévők! Kedves bencés öregdiákok és diákok! Kedves Mindannyian!
Bencés összetartozás címen hirdettünk fotópályázatot a februári győri bencés bál előtt, a nemzeti összetartozás évében. Fel kívántuk hívni a figyelmet arra, hogy jó dolog egy közösséghez tartozni, jó az, ha minél több szálat találunk, ami összeköt bennünket, mert ez erőt, lendületet tud adni, együtt erősebbek, hatékonyabbak tudunk lenni. Diákjaink aztán bevetették magukat és számunkra is meglepő mennyiségű és minőségű kép érkezett a pályázatra. Elnézve a képeket, a sokféle témát, a sokféle látásmódot, a mozgalmas és a nyugodt, a nagy premier plánokat és a csak egy-egy részletet megmutató képeket, az egyszeri szemlélő összevisszaságot talál csak talán, de a bencés szemlélő, aki tudja, hogy mit jelent a bencés összetartozás: az meghatottan, sokszor összeszorult szívvel és párás szemmel nézi végig a képeket. Eszébe jutnak a közösen átélt események, kirándulások, zarándoklatok, eszébe jutnak a lelkigyakorlatok magányos imái, a csendes percek a templomban, a természet ajándékai Pinnyéden vagy egy-egy csónaktúrán, biciklizésen. Öregebb öregdiákok még emlékezhetnek arra, hogy az atyák között is nagy fotósok voltak, sőt még az előhívást, nagyítást is tanították az érdeklődőknek. Ma már nem is annyira a technika az érdekes, az elérhető, ha van elég pénzed, de a látásmód, az nem vásárolható meg. Meglátni a mindennapokban a különlegeset, az egyedit, hogy lássunk és ne csak nézzünk! Ez az, amit a bencés iskola, látásmód adni szeretni, és ezen keresztül fel tudjuk fedezni a Teremtő Istent és életünket Neki tudjuk adni. Szent Benedek atyánk a regula prológusában buzdít: „nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek”. Köszönöm a fotókat készítő diákjainknak, hogy műveiken keresztül szemlélhetjük a megistenítő fényt, ami vezet bennünket, hogy egyre erősebb közösség lehessünk, hogy növekedjen bennünk a bencés összetartozás érzése és így együtt tudjunk munkálkodni azon, hogy országunk, magyar nemzetünk jelene és jövője szép és épületes lehessen!
Köszönöm Jeromos perjel atyának és a tihanyi bencés atyáknak, Ágoston atyának, hogy diákjainknak lehetőséget adtak erre a kiállításra és hogy mindig igazi bencés vendégszeretettel fogadják a győri bencéseket, győri diákokat! Köszönöm a figyelmüket!
