Bangha Imre előadása Indiai napló 2001-2017 című könyvéről.

Bangha Imre indológus az utóbbi két évtized szinte minden évéből egy-egy hónapot Indiában töltött az óhindi irodalmat kutatva, és előadása ezen utazásokról szól. Egyformán mozogott költők, kutatók, miniszterek és diplomaták, valamint koldusok, utcagyerekek vagy velük dolgozó misszionáriusok társaságában. Nyelvismerete lehetővé tette, hogy ugyanúgy barátjának mondhasson törzsi származású háztartásvezetőt, autóriksa-sofőrt, egykori árvagyereket, mint helyi írókat és tudósokat. Járt az évszázadokkal ezelőtti Indiát idéző vallási közösségekben, és adott elő Nobel-díjas gondolkodó mellett.

Igyekezett mind jobban felfedezni az országot, és segíteni értékei megőrzésében. Nem kívülállóként vizsgálta az indiaiakat, hanem törekedett tanulni tőlük, és tudásukhoz hozzáadni felfedezéseit, saját hozzáértését. Az értékek megőrzése egyszerre volt visszatekintés a múlt irodalmába, és jelenlét a ma Indiájában.

Bangha Imre (PhD, hab.) az Oxfordi Egyetem Keleti Karának docense, az ELTE Indológia Tanszékének címzetese egyetemi tanára. Tanulmányait Budapesten, az ELTE magyar-indológia szakán majd pedig az indiai Sántinikétanban, a Rabíndranáth Tagore alapította Visva-Bháratí egyetemen végezte. Kutatási területe elsősorban a klasszikus hindi költészet. Több észak-indiai nyelv irodalmából közölt magyar műfordításokat. Könyvei és szaktanulmányai angolul, hindiül, urdúul és magyarul jelentek meg. Jöttem a Gangesz partjairól: Bengáli kultúra és magyar irodalom (L’Harmattan, 2012) című monográfiája a bengáli kultúra magyarországi recepcióját dolgozza fel. Most készülő kötete a Nap s hold nélkül ragyog a fény: Klasszikus hindi irodalom 1350-1800 pedig az óhindi irodalom magyar nyelvű bemutatása lesz. Utazásairól Költők és koldusok között című könyvében (2019) számolt be.