Bencés esték 3.: Jáki Teodóz bencés atya örökében – „Ahol a szerelem, a szex és a szentség összeér: A moldvai csángó népdalok metaforái” c. könyvének bemutatója és néprajzi előadás
Előadó: Jávor-Szelid Veronika kognitív nyelvész, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa
Időpont:
2026. január 15. csütörtök 18.30
2026. január 15. csütörtök 18.30
Helyszín:
a győri bencés gimnázium díszterme
a győri bencés gimnázium díszterme
KÖNYVISMERTETŐ
Sokak szerint a magyar népdalok a szexről szólnak. De mit jelent valójában a szex? Hogyan kapcsolódik a szerelemhez – és mi köze mindehhez a szentnek?
A kognitív metaforaelméletre támaszkodva ez a könyv feltárja e három fogalom mély összefüggéseit, és rávilágít a romantikus szerelem spirituális gyökereire a premodern, vallásos világképben. E keretben jobban megérthetjük a nők valódi szerepét a hagyományos vallásos társadalmakban – egy olyan szerepet, amelyet a posztmodern gyakran félreért, vagy igazságtalannak, elnyomottnak, kiszolgáltatottnak és szánalmasnak ítél. Az efféle értelmezések azonban könnyen elhomályosíthatják azokat az értékes tanulságokat, amelyek ma is érvényesek lehetnek.
A kötet nyelvészeti, filozófiai, kulturális antropológiai és vallástudományi megközelítéseket ötvöz, miközben bepillantást nyújt abba, miként tükrözik a népköltészet metaforái azt a világképet, amelyben a szerelem és a szexualitás meghaladja a fizikai lét határait.
Sokak szerint a magyar népdalok a szexről szólnak. De mit jelent valójában a szex? Hogyan kapcsolódik a szerelemhez – és mi köze mindehhez a szentnek?
A kognitív metaforaelméletre támaszkodva ez a könyv feltárja e három fogalom mély összefüggéseit, és rávilágít a romantikus szerelem spirituális gyökereire a premodern, vallásos világképben. E keretben jobban megérthetjük a nők valódi szerepét a hagyományos vallásos társadalmakban – egy olyan szerepet, amelyet a posztmodern gyakran félreért, vagy igazságtalannak, elnyomottnak, kiszolgáltatottnak és szánalmasnak ítél. Az efféle értelmezések azonban könnyen elhomályosíthatják azokat az értékes tanulságokat, amelyek ma is érvényesek lehetnek.
A kötet nyelvészeti, filozófiai, kulturális antropológiai és vallástudományi megközelítéseket ötvöz, miközben bepillantást nyújt abba, miként tükrözik a népköltészet metaforái azt a világképet, amelyben a szerelem és a szexualitás meghaladja a fizikai lét határait.
A SZERZŐRŐL
Jávor-Szelid Veronika győri születésű kognitív nyelvész, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa. Kutatásai a nyelv, a kultúra és a gondolkodás közötti összefüggéseket, valamint az emberi jelentésalkotás folyamatait vizsgálják. Az érzelem- és erkölcsmetaforák, a magyar népi metaforikus gondolkodás, valamint a nyelvi variáció témaköreiben publikál. A moldvai csángó népdalokat Jáki Sándor Teodóz Atya közvetítésével ismerte és szerette meg, a győri Bencés Gimnáziumban működő gyermek schola előénekeseként. Teodóz Atya felkészítésével 1992-ben az Ó Szent István dicsértessél kezdetű pusztinai dallal megnyerte a mohácsi Dunántúli Népdalversenyt.
Jávor-Szelid Veronika győri születésű kognitív nyelvész, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa. Kutatásai a nyelv, a kultúra és a gondolkodás közötti összefüggéseket, valamint az emberi jelentésalkotás folyamatait vizsgálják. Az érzelem- és erkölcsmetaforák, a magyar népi metaforikus gondolkodás, valamint a nyelvi variáció témaköreiben publikál. A moldvai csángó népdalokat Jáki Sándor Teodóz Atya közvetítésével ismerte és szerette meg, a győri Bencés Gimnáziumban működő gyermek schola előénekeseként. Teodóz Atya felkészítésével 1992-ben az Ó Szent István dicsértessél kezdetű pusztinai dallal megnyerte a mohácsi Dunántúli Népdalversenyt.
Szeretettel várunk mindenkit!
