„Tisztes jólét, amit a munka biztosít, szabadság, amely nem ismer elnyomást, és nemzeti függetlenség, amely nem sért senki mást – ez az az ország, amelyet építeni akarunk.” Ezeket a gondolatokat Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke mondta el 1947. augusztus 10-én Győrött. Az Országút című kétheti lap ezt a szellemiséget kívánja folytatni. A főszerkesztővel, Szerdahelyi Csongorral beszélgettünk.
A lap 2020 februárjában indult. Mi volt az alapítók szándéka, célkitűzése?
Olyan közéleti, tudományos és művészeti kérdésekkel foglalkozó folyóiratot szerettek volna az alapítók, amely a keresztény értékekkel, a magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, a művészetekben pedig olyan elkötelezett irányt képvisel, amely örököse a keresztény szociális, kereszténydemokrata két világháború közötti mozgalmaknak.
Ez pontosan mit jelent?
Barankovics István eszmeiségét követjük, aki magyar hírlapíró volt, illetve a Demokrata Néppárt elnöke 1949-ig. Nevéhez fűződik a konzervatív-legitimista kereszténydemokráciával szembeni republikánus-keresztényszocialista irányvonal kialakítása. Barankovics holdudvarának szintén volt egy hasonló lapja, Az Ország Útja címmel, amelyet a Deák Ferenc Társaság adott ki, és abban az időben kifejezetten progresszív lapnak számított. Ez az orgánum annak az értelmiséginek volt a megjelenési felülete, amely az ország vezető ereje, irányadó értelmiségije lett volna, ha nem jön a kommunizmus. Az Országút magazin egyrészről ezeknek a gondolkodóknak az emlékét szeretné felidézni, másrészről ezeket az értékeket, gondolatokat kívánja képviselni 21. századi formában és a lehető legkülönbözőbb területeken megjeleníteni.
Ki a megszólítandó célközönség?
Célközönségünk a pedagógus társadalom, az igényes értelmiségi és művész közeg. Fontos küldetésünk, hogy felmutassuk a keresztény szociális tanítás alakjait, értékeit.
A lap könnyen megtalálja az olvasóit?
Nem olyan könnyen, mint szeretnénk. A covid minket sem segített, a beharangozó kampányunk után jött a teljes lezárás, ezért most csak a legnagyobb újságosoknál vagyunk jelen.
Egy konzervatív értelmiségi miért az Országút című lapot olvassa?
Az egyik rovatunk a közép-európai kitekintő. Olyan erdélyi, felvidéki, délvidéki témákat hozunk, amelyeket más orgánum nem közöl. Megmutatjuk azt a valóságot, amely sok szempontból különbözik, de sok szempontból egyezik a mi életünkkel. A Környezet rovatunkban a környezetünkkel, az építészettel és a műemlékvédelemmel foglalkozunk. Új és felújítás alatt lévő épületeket elemzünk, illetve meghatározó építészeket mutatunk be. A művészvilágból az MMA nagyon jeles alkotóit hozzuk emberközelbe.
Mi az Ön főszerkesztői vezérelve?
Az általunk fontosnak tartott értékeket úgy mutassuk be, hogy ezeknek az értékeknek híveket szerezzünk. Nem harcolni akarunk és mélyíteni a meglévő árkokat a magyar társadalomban, hanem az írásaink által baráti jobbot nyújtani mindazoknak, akik igényesek.
Egy korábbi éles kultúrharcra utalva Parti Nagy Lajos megjelenhetne a lapban?
Ha Parti Nagy írna nekünk, akkor megjelenhetne, de recenziót mindenképpen írunk róla. Az értéket nézzük és nem címkézzük politikai értelemben a szerzőket. Azt szeretnénk, hogy magyar és magyar között szorosabb lenne az, ami összeköti, mint ami szétválasztja őket, mert az ország csak összefogva képes egyről a kettőre jutni.
Az Országút magazint megtalálja a győri Bencés boltban a Széchényi tér 9.-ben.
