OKTÓBER 25. – SZENT MÓR PÜSPÖK, A GYŐRI BENCÉSEK VÉDŐSZENTJÉNEK ÜNNEPE

A hagyomány szerint Mór (latinul Maurus) magyar szülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint – ahogy az Szent Zoerárd-András és Benedek legendájában olvasható – Szent István uralkodása elején iskolás gyermek (“puer scholasticus”) volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. 1030 körül már a monostor apátja volt, s ebben az időben történhetett a király és Szent Imre nevezetes látogatása, mely után 1036-ban István király akarata kiszólította őt a monostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állította.

Az 1046-os lázadás alatt, amely Szent Gellért és több püspök életét követelte, Mór püspöknek nem esett bántódása. Egyike volt a három püspöknek, akik Székesfehérváron megkoronázták András királyt. majd az ő kézírását olvashatjuk a tihanyi apátság alapítólevelén: Mauri epi(scopi) +.

Jelen volt 1061-ben Szekszárdon az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el I. Béla királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással Salamon és Géza királyfi. Mór püspök intézte a békekötést, majd a béke után ő koronázta Salamont királlyá. Ebben az időszakban írta meg az első magyar legendát Szent Zoerárd-Andrásról és Szent Benedekről, a felvidéki, Zobor-hegyi remetékről. SZÍVÜGYE VOLT a fiatal magyar állam fennmaradása, megerősítése, és hogy a keresztény hit bensővé váljon a frissen megkeresztelt magyar népben.

Mindenható Istenünk, tekints Szent Mór püspök érdemeire, és közbenjárására add, hogy példája nyomán tiszta és alázatos szívvel szolgáljunk neked! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.