Bencés estek – életút beszélgetés Ravasz József író, költővel

Témáink többek között:
– Hogyan lehet ma megélni a cigányságot?
– Létezik-e cigány művészet?
– Milyen lehetőségek vannak a cigányságnak a felemelkedésre?
Az est felolvasással zárul.

Ravasz József (1949) a dunaszerdahelyi járásban lévő Apácaszakállason született. Felmenői cigány nemzetiségűek voltak, elődei híres zenészdinasztiák képviselői, akiknek leszármazottjai mai is híres zenészek. Heten voltak testvérek. Apja egyszerű kétkezi munkás volt, aki 43 éves korában tragikus módon vesztette életét. Édesanyja napjait ezután a gyermekek nevelése és a mindennapi létküzdelem töltötte ki.

A dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett. 1968-ban sorkatonaként 24 hónapot töltött a csehszlovák hadseregben, ahol elvégezte az altiszti iskolát és szakaszvezetői rangra emelték. Előtte azon töprengett, hogy “a Prágai forradalom” alatt elhagyja hazáját. Ennek oka elsősorban az volt, hogy cigány nemzetiségűként hivatalosan nem vállalhatta fel önmagát.
Az 1980-as évek végéig a kommunista társadalomban nem találta a helyét. Sok mindennel foglalkozott. Volt gyári munkás, kocsikísérő, bányász, építkezési segédmunkás, zsoké, népművelő…
1989. november 17-e teljes egészében megváltoztatta az életét. A bársonyos forradalom a cigányok számára is új lehetőségeket kínált. Az úttörő munkából ő is kivette a részét. Az ország cigány lakta településein oroszlánrészt vállalt az egyes politikai és kulturális szervezetek alapításában

Hivatását nézve főiskolai docens, romológus és szociális munkás. Diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerezte. A pozsonyi Szent Erzsébet Főiskolán doktori tanulmányait folytatva bölcsészdoktorrá avatták. 2012-ben habilitált és nyerte el a docensi címet. Napjainkban Dunaszerdahelyen és Szepsiben él és alkot, egyben a dunaszerdahelyi Romológiai Kutató és Módszertani Intézetet vezeti.

Irodalmi munkássága részletesen itt tekinthető meg.