Kedves testvérek,
Keresztelő Szent János ma a bűnbánatra figyelmeztet bennünket. Pusztán a realitásokra akarja felhívni a figyelmünket: vannak sötét részeink, vannak megoldatlan ügyeink, tévedéseink, mulasztásaink, lássuk magunkat reálisan és úgy helyezzük el magunkat Isten történetében, ahol a helyünk van. Sokszor érezzük, hogy nem tudjuk bánni a rossz tetteinket, valami akadályoz bennünket benne. Pedig tudjuk, hogy milyen felszabadító érzés, amikor feloldozást kapunk. A szentatyák különösen nagyra értékelték a bűnbánat könnyeit, nagy tisztító hatása van. Valahogy nekünk mégse megy mindig. Akkor bánjuk azt, hogy nem tudjuk bánni, hogy nem látjuk igazán a bűn romboló hatását. Nézzünk magunkba…
Kedves testvérek, Keresztelő Szent János alakja áll ma előttünk. Csodálkozunk is talán rajta, hát nem Jézus Krisztus az evangéliumok fő alakja? Hol van itt Krisztus? Bármennyire is Keresztelő Szent Jánosra fókuszál a szent szerző, a Keresztelő szavai visszavisznek minket Krisztushoz: „aki énutánam jön erősebb nálam”. Keresztelő Szent János nagyon is tisztában van azzal, hogy élete Krisztusról szól. Hogyan is kapcsolódott össze élete Krisztussal?
- Erzsébet és Mária találkozásakor felujjong anyja méhében Keresztelő Szent János. Már teremtésétől fogva kiválasztotta Isten, hogy vonzza Őt a Messiás jelenléte, hogy vágyakozzon a Vele való találkozásra.
- Találkozik Jézussal a Jordán partján, amikor jön Jézus, hogy Ő is keresztelkedjen. Miközben János teljesíti küldetését, végzi a dolgát, Jézus belép az életébe.
- Amikor Szent János börtönben van, követeken keresztül üzennek egymásnak. Zefirelli Jézus-filmjében egy találkozást látunk: a börtön sötét mélyéből kiemelkedik a Keresztelő, megfogják egymás kezét, egymás szemébe néznek, aztán a Keresztelő visszaereszkedik a sötétbe, már tudja, hogy Ura nem hagyja el a szenvedés idején sem.
E három találkozás jelen van mindannyiunk életében.
- Amikor megteremt bennünket az Isten, életet és életutat ajándékoz nekünk. Néha lehetetlennek tűnik a küldetésünk, de éljen bennünk a hit, hogy Isten szeretetett gyermekei vagyunk, a Hozzá való vonzódásunkat Tőle kaptuk, segít is bennünket, hogy végigjárjuk utunkat, ami igazi adventi út: várjuk az Ő érkezését.
- Másodszor akkor találkozunk Vele, amikor belép a szürke hétköznapjaink egyhangúságába, amikor az ügyeinket, hivatásbeli kötelezettségeinket végezzük. Az Ő ajándékai révén lép be életünkbe, főleg a kitartás kegyelmének ajándékával. Vegyük észre a mindennapok apró ajándékaiban, apró csodáiban az Ő szeretetteljes jelenlétét.
- Harmadszor akkor érezhetjük a jelenlétét, amikor szenvedünk, amikor sötétben érezzük magunkat, amikor valaminek a fogságában élünk és reménytelennek látszik életünk. Akkor Jézus odalép hozzánk és jelenlétével, tekintetével megerősít bennünket.
Keresztelő Szent Jánosnak és az egész adventi időnek ez a nagyszerű üzenete: Isten az életünk Istene, Isten a hétköznapjaink Istene és Isten a szenvedésünk Istene is. Nyugodtan rábízhatjuk az életünket!
