Mi a feladata, szerepe egy szerzetesrendnek a XXI. században? Mire érdemes hangsúlyt fektetni és mire nem? Lehet-e önellátó, gazdasági tevékenységet folytató személete egy szerzetesrendnek? A Bencés estek sorozatban ezekre a kérdésekre kereste a választ Sárai-Szabó Kelemen perjel atya és dr. Fekete Dávid.
Az elmúlt évben kutatás készült arról, milyen stratégia mentén érdemes tovább fejlődnie a győri bencés közösségnek. A történeti kitekintés egyértelműen megmutatta, hogy a rend és az iskola fejlődési hullámai gyakran egybeestek a város kiemelkedő fejlődési periódusaival, igaz ez a fizikai infrastruktúra fejlődésére és a szellemi virágzásra is. Ugyan a szerzetesrendek a rendszerváltáskor nem kapták vissza jövedelemtermelő egykori tulajdonaikat, ennek ellenére jelen pillanatban a kormányzat támogatói környezetet teremtett. Ez a támogatói környezet jelentős pénzügyi fejlesztési támogatások, illetve ingyenesen átadott ingatlanok formájában valósul meg. Ezeket az ingatlanokat hitéleti, oktatási, kulturális és közösségfejlesztési célokra használhatják a szerzetesrendek, így kerülhetett a Lloyd épülete a győri bencések tulajdonába. A győri bencés közösség a palota tulajdonosaként 3000 négyzetméterrel bővült lehetőséget teremtve további osztályok indítására, illetve közösségi terek fejlesztésére.
A kérdőíves kutatásban a tanárokat és a szülőket kérdezték meg, hogy mivel elégedettek és mivel kellene bővíteni a közösség életét. A részletes eredményeket mellőzve és elsősorban a perjelségre fókuszálva a következő válaszok születtek. A társadalmi beágyazódás témakörben a középtávú tervezés során mindenképpen szükséges a kulturális kapcsolatrendszert erősíteni, a tudományos munkásságot fokozottan támogatni, sokkal határozottabb társadalmi szerepvállalásra van szükség, és hangsúlyt kell helyezni a szociális érzékenyítésre és az önkéntességre.
A bencés közösség céljaiként különös hangsúlyt kapott a példakép-szerep erősítése, erős öreg-diák hálózat kiépítése, az oktatásban résztvevők mélyebb integrációjára is szükséges és nem utolsó sorban a hívő közösség megerősítése is fontos célnak tekintendő.
Sárai-Szabó Kelemen perjel atya elmondta, a kutatásból kirajzolódó stratégiai elképzelések nagyrészt találkoznak a perjelség céljaival, de nem szabad elfelejteni, hogy önállóan gazdálkodó szervezetként még nincs nagy tapasztalata a perjelségnek, számos olyan feladattal kell szembenézniük, amit korábban a pannonhalmai főapátság végzett el.
A víziójában semmiképpen sem olyan hatalmas gazdálkodási struktúrát vázolt fel a perjelség, mint ami Pannonhalmán megvalósult, hanem sokkal szerényebb keretek között, de igen magas minőségi elvárással szeretnének valódi XXI. századi közösségé válni.
