Cookie/süti kezelés
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.

A templom leírása

 

A templom leírása

 A győri történelmi belváros legszebb tere a Széchenyi tér. Az egy­kori piactér a 17. század elejére kialakult derékszögű utcarendszer központja, ahol a város vezető polgárainak házai mellett állt a vá­rosháza, a főkapitány, a magyar kapitány és az alkapitány háza is. Ugyancsak itt, a tér keleti oldalán állt a fővárta épülete. A tértől keletre a Szent Albert utcában állt a város középkori, Szent István vértanúnak szentelt plébániatemploma, melyet a környező telkek­kel együtt 1617-re elfoglaltak a ferences rendiek. 1641-re felépült a tér máig legmeghatározóbb épülete, a jezsuita templom, amely az 1686-ban felállított Mária-oszloppal és a ferde barokk tengelyt meghatározó Szent László közzel a tudatos barokk téralakítás szép példája. A jezsuiták téralakító tevékenysége a piactérre északról befutó ferde Szent László köz tengelyébe állította a templom egyik tornyát, később a Buda felszabadításának tiszteletére emelt Mária-oszlopot, és a térről elméletileg lesöpörte, figyelmen kívül hagyta az igénytelen, alacsony fővárta épületét, de bevonta a kompozíció­ba a keleti szélen álló, nagy kiterjedésű, 16. századi eredetű Curia Nobilitarist. A mai tér teljes déli oldalát elfoglalja az egykori ne­mesi konviktus, a templom és a rendház hatalmas tömbje.

Az alapítás

 A 17. század elején, a város török alóli felszabadítása után néhány évvel Győrben is megindult, és gyorsan megerősödött az ellenre­formáció, nyugtalanságot keltve a zömében protestáns polgárság körében. A döntő fordulatot az jelezte, hogy az addig a reformáci­ót pártoló főkapitányok után 1613-ban a várkapitány, buzgó kato­likus lévén, a reformátusok templomát — a középkori plébánia­templomot — visszavette, és befolyásával elérte, hogy a püspök és a káptalan kezéből a ferencrendiek kapják meg a szomszédos tel­kekkel együtt. Az ezt követő években a város az ellen reformáció és a katolikus szellemi élet jelentős központjává vált. Pozsony és Nagyszombat mellett itt alakult ki olyan légkör, amely előkészítet­te a jezsuiták győri megjelenését.

 Győrben a magas pártfogók támogatása ellenére a polgárság nem fogadta szívesen a jezsuiták letelepedési szándékát. A 17. szá­zad elején a városok általában bizalmatlanul szemlélték a rend te­vékenységét, bár a jezsuiták mindenütt kitűnő iskolákat alapítot­tak. A rend győri megtelepedését Habsburg uralkodók, az esztergo­mi érsekek, a győri püspökök es a vár főkapitányai támogatták, míg a város polgársága és a székeskáptalan minden módon gátolni igyekezett. Az 1626 végén érkezett három jersuita csak úgy vethette meg a lábát Győrben, hogy Dallos Miklós püspök a piactér déli oldalán telkeket vásárolt II. Ferdinánd császár és magyar király számára, aki azokat a je­zsuitáknak adományozta. 1617- ben még tizennyolc ház és egy bejáró volt a mai telken, ezek­ből 1627-ben a piac sarkától kelet felé eső négy házhelyet kapták meg a jezsuiták.

 Bár a rend tudatosan törekedett társa­dalmi támogatottságát növelni, és a vár, a város, a megye leg­befolyásosabbjait nyerte meg mecénásnak, de a székeskápta­lan szilárdan ellenállt, és egé­szen 1642-ig harcolt a kérdéses telkekért. Draskovics György püspök a fenti telkekhez még hét szomszédos házat vett meg a jezsuiták számára, de a tömbhöz tartozó két sarokház még 1634-ig polgári tulajdonban volt. A piactéri telkeket a püspökök szinte erőszakkal vásárolták fel, maguk a polgárok nem szívesen adták el azokat. De 1630-ban 246 növendéke volt a jezsuita gimnáziumnak, 1631-ben pedig már 433, és ide jártak a város legelőkelőbb polgárainak gyermekei is: az Angarano, Torkos, Jakasics, Beccaria, Fejérvári családok fiai. A rend válogatás nélkül minden jelentkezőt fölvett, hogy térítő tevékenységét minél szélesebb körben fejthesse ki. 1641-ben hétévi építkezés után szentelték fel templomukat, 1641-42-ben pedig felállították első oltáraikat is, melyek megmu­tatják, hogy a jezsuiták milyen gonddal válogatták és nyerték meg a számukra legelőnyösebb mecénásokat. Az első, mintaadó oltár megrendelője a győri vár legmagasabb rangú magyar tisztje: Sibrik Pál alkapitány: Az oltár a kapitány védőszentjét, Szent Pált ábrá­zolja, ikonográfiája pedig példaként szolgál a protestánsok számá­ra. Sibrik Pal maga is katona, mint Saulus, protestánsnak, vagyis a korabeli ellenreformációs felfogás szerint pogánynak született, és felnőtt korában tért át, mint ahogy Szent Pál a damaszkuszi úton világosodott meg.

 

 szoszek

Szószék - Kanzel - Pulpit

angyaliudvozlet

Paul Troger: Angyali üdvőzlet, mennyezetfreskó - Paul Troger: Verkeindigung Mariä, Deckenfresko - Paul Troger, The Annunciation, ceiling fresco

 A polgárok az oltárkép hátterében Damaszkusz helyett Győr látképét pillanthatták meg. Az 1641- ben felállított Szent Rozália oltár adományozója Beccaria Virgil, a város egyik leggazdagabb olasz kereskedő polgára, a Magyar Szentek oltárát Győr megye magyar nemessége emeltette, a Győzelmes Mária oltárát pedig a győri polgárok Beata Mariae Virginis de Victoria kongregációja, melynek ünnepnapja október 7-e, a pogány törökök felett aratott lepantói győzelem emléknapja. Ekkorra már a káptalan is kénytelen volt elfogadni a helyzetet, és 1642-ben megállapodást kötött a jezsuitákkal a vitás telkeket illetően. Ezzel lezárult a jezsuiták győri letelepedése körüli sokéves harc, bár az építkezések, a belső munkák még évtizedekig folytatódtak.

A templom építéstörténete

illuzionfestett

Iluzionisztikus festett ablak a karzat baloldalán - Illusionistisches, gemaltes Fenster vom linken Seite des Chores - Stained glass window with illusionistic decoration on the left side of the choir

 Atemplom eredetileg a Jézus Társaság alapítója, Loyolai Szent Ignác tiszteletére épült 1634-41 között. Az építés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek, tervezője a firenzei származású császári hadiépítész Baccio del Bianco, építőmestere Bartolomeo Torre volt. A templom alaprajzát tekintve a típusteremtő római Ii Gesu mintájára épült. Még közelebb áll azonban ennek továbbfejlesztett kéttornyú változatához, a bécsi jezsuita templomhoz. A győri templomot a történelmi Magyarország területén csak a nagyszombati (egyetemi) templom előzi meg (1628-1636), s e körbe tartozik a pozsonyi erzsébetiek és a trencséni jezsuiták temploma is. E „bécsi norma" szerint épült templomok térképezése abban tér el az Il Gesu-étől, hogy mellékkápolnáik nem egymásból, hanem a főhajóból nyílnak. Igy megvalósulhatott az impozáns barokk belső tér teljes vizuális egysége. Győr esetében a széles hajóhoz három-három mellékkápolna és tágas szentély csatlakozik. A hajót lapos, fiókos dongaboltozat fedi.

 Az épület felszentelése 1641-ben történt, amint erről a kőkeretes főkapu felirata tudósít (D.O.M.B. M.V.S. IGNATIO SOC. IESV FVND. MDCXLI"). Az oromzatos főhomlokzat fülkéiben Nepomuki Szent János, János evangélista, Borgia Szent Ferenc, Szent Andras, fent középen az Immaculata, felette Loyolai Szent Ignác szobra látható. A fülkék keretdíszeinek kiképzése és a homlokzati toronypár építése Wittwer Márton nevéhez fűződik (1726). 1738-tól Acsidy Adám győri kanonok költségén a templomban belső munkálatok folytak, többek között a hajó boltozása. Erre a diadalív hevederének címere utal.

 zeneloanyalok

Paul Troger: Zenélő angyalok, orgonakarzat mann yezetfreskója - Paul Troger: Musizierende Engel, Deckenfresko im Orgelchor - Paul Troge4 Angels with musical instruments, ceiling fresco of the organ choir

A mennyezeti képek

 A templom freskóit a tiroli származású, itáliai tanultságú, majd Bécsben letelepedő és az Akadémia vezető mestereként számon tartott Paul Troger alkotta. A szentély mennyezetén Szent Ignác lelkének mennybevitele látható, mely színezésében főként velencei mintaképeket követ, plasztikus ereje, sodró lendülete révén viszont Gianlorenzo Bemini „ Theatrum sacrum "-ának festett változata. A mennyezet pillérkötegre lefutó, trapéz alakú mezőiben a négy evangélista figurája látható. Lukács alakja egyben Troger önarcképe, írótábláján a mester szignójával és 1744-es dátummal. A hajó feletti dongaboltozatot az „Angyali üdvözlet" jelenete díszíti, mely 1747-ben készült. Az egységes térélményt adó elemeket képszerűen, keretbe vonva látjuk. Troger pasztell, ezüstös tónusvilága ezen a freskón jelenik meg először. Az ívmezőkben a négy nagy ótestamentumi próféta: Jeremiás, Ezékiel, Izaiás és Dániel élénk gesztusú figurái helyezkednek el. Az orgonakarzat felett a Zenélő angyalok ovális kompozíciója látható, melynek keretdísze már rokokó jellegű (1747). A karzat oldalfalaira Troger a valódi ablakokkal azonos, illuzio¬nisztikus ablakokat festett. A déli fal „ablakán" át belső térbe látunk, ahol tárgyak találhatók, csendéletszerű megfogalmazásban. Az északi fal festett ablakának jobb felén középkorú, olvasó férfi alakját látjuk, a másik oldalon hangszereket. A megfogalmazás és fénykezelés a holland zsánerképeket idézi. Fontos a Trogerrel dolgozó architektúrafestőt, Gaetano Fanti-t megemlíteni, aki eredetileg díszletfestő volt és a Bibbienák hatása alatt állott. Troger másik győri munkatársa Caspar Sambach volt, aki a székesfehérvári jerzsuita templom karzatán alkalmazta az ablakban olvasó férfi motívumát (1748). A freskókat övező „architektúrának" szinte pontos mása a győri orsolyiták Schaller István-féle freskóin tűnik majd fel 1762— 64-ben.

 

 

 

fooltar

 Főoltár, Paul Troger oltárképe - Hochaltar, Altarbild von Paul Trager - Main altar, with an altarpiece by Paul Trager

 

A templom berendezése

A főoltár

 magyarszentekolt

Magyar Szentek oltára - Altar der Ungarischen Heiligen -Altar of the Hungarian Saints

 Alapítója Acsády Adam veszprémi püspök volt, erre a főoltárkép keretének záródásán látható címer utal. A főoltár elkészítése 1743-44 között történt. A kép Szent Ignác apoteózisát ábrázolja, melyet Troger 1743-ban Bécsben festett. Az építmény anyaga vörös mészkő, alkotója a győri Götzelmayer János volt. Többszörösen tagolt főpárkánya felett baldachin függ, amely bécsi mesterek munkája. Középen, sugárkoszorús medalionban Szent Pálra utaló idézet olvasható. Balra, kívül Szent Péter alakja látható attribútumaival, belül pedig Szent József Jobbra, a belső oldalon Nepomuki Szent János szobra áll, kívül Szent Pál apostol alakja foglal helyet. Az életnagyságot meghaladó, fából készült, aranyozott figurák alkotója a bécsi Johann Joseph Rössler, aki a pozsonyi Georg Raphael Donner tanítványa volt. Mesterének hatását jól mutatja a főoltár-tabernákulum két adoráló angyalának megfogalmazása. Legfelül az Agnus Dei sugárkoszorú-övezte szoboralakja látható. Eredetileg a főoltárt díszítették Szent László és a koronafelajánló Szent István aranyozott, térdelő szobrai is. Ezek ma a Nagyasszonyunk kápolnáját díszítik.

A szószék

 A szószéket Padányi Bíró Márton veszprémi püspök költségén a Pozsonyban dolgozó Donner-tanítvány, Ludwig Gode készítette 1748-49 között. Mesterének hatása itt erősen kimutatható. A szószéket baldachinszerű, rojtdíszes hangvető koronázza, belső oldalán a Szentlélek galambjával. A szószékkosarat borító két „festői" relief Keresztelő Szent János prédikációját ábrázolja. A mellvéd bal oldalán Mózes szobra látható a kőtáblákkal, jobbra pedig Áron pátriárka, füstölővel. A hátfalon a Jó Pásztor aranyozott domborműve található. A feljáró oldalának reliefjei Jeromos, Ágoston, Ambrus és Nagy Szent Gergely nyugati egyházatyákat ábrázolják.

Az orgona

 A rokokó orgonaszekrény játékosan megtört, hullámzó párkányza­tának közepén harsonázó  angyal alakja látható felhőkkel övezve, zenélő puttók között. Balra a hárfázó David király, jobbra Szent Cecilia vértanú szobra áll. A szekrény művészi faragásait Ludwig Gode készítette 1757-ben. 1905-ben a barokk szekrénybe Rieger Ottó új orgonát épített.

 

 mennyezetikep

  Xavéri Szt. Ferenc mennyezetkép a Missziós kápolnában — HLFranziskus von Xaver, Deckenbild der Missionskapelle — Ceiling painting depicting St. Francis of Xaver in the Chapel of the Mission

szentrozalia
Szt. Rozália életét bemutató falképek az Őrangyal kápolnában — Leben der HI. Rosalia in der Kapelle der Schutzengel — Frescoes depicting scenes from St. Rosalie's life in the Chapel of the Guardian Saints

sztpal

Szt. Pál oltár - Hl. Paulus-altar - Altar of the St. Paul

A kápolnák stukkódísze és mennyezetfestése

 A kápolnák mennyezeti stukkódíszítésének két jellemző típusát különböztethetjük meg. Alkotójuk ugyanaz az olasz stukkóműves kolónia, amely a rendházban is tevékenykedett. Az Őrangyal-kápolnában a Szent Rozália életét bemutató kvalitásos, manierista jellegű falfestményeket dús, naturalisztikus karakterű ornamentika övezi, amely voluták, visszahajló akantuszlevelek, gyümölcsökkel és virágokkal teli vázák, rózsa- és drapériadíszek, angyalfejek gazdag együttese. Ezek a díszítések 1650 körül készültek és a rendházi lépcsőház és a patika mennyezeti stukkódíszeivel rokonok. A többi kápolna díszítése is e típusba tartozik, egy kivételével. A másik típust az eredetileg Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt Missziós kápolna mennyezeti stukkódísze képviseli. A szent térítő tevékenységére utaló középképet és a sarkok grisaille-kompozícióit finoman rajzos, dekoratív inda- és virágdísz borítja el. Ezt a sarkokon kagylók és angyalfejek plasztikus elemei ellensúlyozzák. Ez a dekoratív, rajzos karakterű stukkódísz 1670-90 táján készült és a rendház refektóriumának menynyezetén is feltűnik.

Megváltónk kápolnája, „Patrona Militum"oltár

 A vár német helyőrsége állíttatta 1642-ben. A középképen a „Győztes Immaculata" ikonográfiai típus első ábrázolása látható a török feletti győztes lepantói tengeri csata ábrázolása felett. A Madonna jobbjában a dicsőség pálmaágát, baljával a kis Jézust tartja, aki hosszú szárú keresztjével döfi át a kígyót. Egy-egy angyal kíséri őket, írásszalagjukon „PATRONA MILITUM TUTELA PRAESIDII" (katonák patrónája, védők oltalma) felirattal. Balra a háttérben Jézus látható Mária, Péter és Pál társaságában. Az oltárképtől balra Szent Longinus, jobbra Szent György aranyozott szobra áll. Az oromképen a „Keresztények Segítsége", Maria trónol felhőkön, az előtérben várostrom és imádkozó vitéz (valószínűleg a pamplonai erőd és Szent Ignác) alakjával. Kétoldalt Szent Mór és Donát katonaszentek, az oromzat csúcsán pedig Mihaly arkangyal szobrai láthatók.

Szent Benedek kápolna, „Magyar szentek" oltár

 Az oltár donátora Péchy Ferenc nemesúr volt (1642). A félköríves záródású középképen balra Szent Gellért püspök látható, mellette Szent Adalbert püspök. A két szent a Patrona Hungariae képével es nevével díszített ovális pajzsot maga elé tartva fogja fel az előtér török seregének nyilait. Jobbra Szent László, a liliomot tartó Szent Imre látható, akik az előzőkhöz hasonló pajzsot tartanak. A kompozíció forrásául Pázmány Péter „Isteni Igazságra Vezérlő Kalauz"-ának rézmetszésű címlapja szolgált. Jobbra fent Szent István korona-felajánlását látjuk. Az oltárképtől balra Nagy Szent Gergely, jobbra Szent Ambrus egyházatyák állnak. Az oromképen Szent Mihaly arkangyal lángpallosával a sátánra es az előtérben látható, tévtanokat megtestesítő törökök és protestáns hittudósok csoportjára sújt. Az oromkép csúcsán Szent Ignác, baloldalán Szent Jeromos, jobb felén Szent Agoston aranyozott szobrai láthatók.

Nagyasszonyunk kápolnája, Szent István oltár

 A klasszicizáló későbarokk márványoltár, mely Giacomo Adami műve 1802-ből, eredetileg a pannonhalmi főapátság számára készült, Győrbe a 19. század második felében hozták. Egykor itt a Szent Pál-oltár állott. Az oltár közepén Szent István korona-felajánlása kép látható. A középkép felett koronát tartó angyalok, az oromzati párkányon pedig Gábriel arkangyal térdelő szobra.

Missziós kápolna, Szent Pál oltár

 Az oltár középképe Saul megtérését ábrázolja, ismeretlen magyar festő alkotása. Előképe Laurent La Hyra oltárképe volt, mely a parizsi Notre Dame Szent Anna-kápolnájában található (1637). Közvetlen mintájául azonban a festő sajátkezű, a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő rézkarc szolgált. A lováról vakon lebukó Saul és a felhők közt megjelenő Krisztus kapcsolatát didaktikus módon teremti meg a közöttük feszülő „Saule, Saule, quid me persequeris" (Saul, Saul, miért üldözöl engem) feliratú sugárnyaláb. A háttér zászlóvivő lovasa magyar öltözetű, mögötte Győr látképe. A kép mellett a főapostolok. Az oromképen a lovon ülő László király látható, aki pallosával turbános, pogány alakokra sújt, az oromzati párkány bal oldalán Timoteus, jobbra Titus püspök aranyozott szobrai állnak. Az oromzat csúcsán Mária szobra található a kis Jézussal. Az új stipes előlapját Mattioni Eszter márvány inkrusztációja díszíti.

Őrangyalok kápolnája, Szent Rozália oltár

 Az oltár donátora Virgilo Beccaria kereskedő. A Rozália megdicsőülését ábrázoló középkép ismeretlen olasz mester műve 1643-ból. Balra a másik két pestisszent: Rókus es Sebestyén jelenik meg. Fent mondatszalagokon „Veni Rosalia sponsa Christi, veni coronaberis" (Jöjj Rozália, Krisztus jegyese, jöjj, hogy megkoronáztassál) felirat olvasható. A képet balról Máté, jobbról Márk evangélista szobrai kísérik, az oromképen Keresztelő Szent János prédikációját látjuk, mely Medvey Lajos műve 1948-ból. A kép baloldalán Lukács, jobbra János evangélista szobrai állnak.

Vértanúk kápolnája, Szent György oltár

 Az adományozó Leonies György volt, aki az oltárt 1656-ban emeltette a törökellenes harcok segítőszentje (s egyben saját védőszentje) számára. A manierista stílusú középképen a fehér lovon Sárkányölő Szent György látható. Az oromképen a Szentháromság ábrázolását láthatjuk, ezt balról Szent Borbála, jobbról Alexandriai Szent Katalin szobrai kísérik. A kvalitásos németalföldi, késő reneszánsz jellegű oltárszekrény fő díszei a gyöngysordíszes oszlopok, valamint a jellegzetes angyalfejes es ún. „porcdíszes" szárnyornamensek. A bencés templom, mint egységes barokk kialakítású együttes méltóképpen képviseli a hazai művészet e fontos korszakát.

A jezsuita, majd bencés rendház és patika

 1638-ban III. Ferdinánd a lébényi apátság es a veszprémvölgyi zárda jövedelmeit a Jézus Társaság győri kollégiumának adományozta. A rendházat 1666-ban Bartolomeo Torre kezdte építeni, melyet Ea, Giacomo fejezett be 1667-ben. A rendház felépítését főként Széchényi György kalocsai érsek bőkezű adományai tették lehetővé, amint erre a kapuzat címere és felirata („Georgits Széczenyi Archiepisc opus Colocensis Collegium Hoc Societati Jesu") utal. A rendházban az érsek adománya révén 1654-ben patika létesült, melyet 1687-ben a közönség számára is megnyitottak. Stukködíszes mennyezete közepén Mária mennybevitelét ábrázoló falkép látható. A sarkok szinte botanikailag hű növényábrázolásai Mária szeplőtelenségére utalnak. A négy évszakot stukkóból készült puttók személyesítik meg, melyeket a rendház lépcsőházában és a templom oldalkápolnáiban dolgozó olasz stulckátorok alkottak 1669 körül. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az épületet előbb bérházzá alakították át, majd 1802-ben a tanító renddé átszervezett bencések tulajdonába került.

A bencés gimnázium

 A mai intézmény elődje, a jezsuita szeminárium nemesi konviktusa Széchényi György érsek kezdeményezésére kezdett működni. Erre a célra már 1629-ben Dallos Miklós püspök 25 000, Matkovics Mihaly 50 000, 1654-ben pedig az érsek 25 000 forintot adományozott. Az 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Győrben sok, nem katolikus vallású gyermek is az igen színvonalas képzést nyújtó jezsuita iskolát látogatta. A mostani bencés gimnázium a templom keleti oldalához csatlakozik, főhomlokzata a Széchenyi térre néz. Felépíttetése Vaszary Kolos pannonhalmi főapát nevéhez fűződik. Az épület a régi telken, valamint a rendházudvarból feláldozott területen épült fel Czigler Győző tervei szerint neoreneszánsz stilusban és 1888 szeptember 8-án nyitotta meg kapuit.

 

 rendhazlepcso

A rendház lépcsőháza - Treppen-haus im Ordenshaus - Stairwell of the monastery

 szechpatika

A Széchényi Múzeumpatika - Széchényi Museumsapotheke - The Széchényi Museumpharmacy

 rendhazurdvar

A rendház udvari homlokzatai — Die Hoffassaden des Ordenshauses — Facade of the monastery

Zusammenfassung

 Die Jesuitenkirche von Győr ist zwischen 1633-1641 von Baumeister Bartolommeo Torre nach den Plänen des kaiserlichen Architekten Baccio del Bianco erbaut worden. Als Vorlage diente die Il Gesu in Rom bzw. ihre weitet-entwickelte zweitürmige Variante, die Wiener Jesuitenkirche. Das monumentale Hauptschiff der Kirche ist mit Tonnengewölbe mit Stichkappen überdacht, ihm schließen sich zu beiden Seiten je drei Seitenkapellen und das geräumige, viereckige Heiligtum an. Die zweitürmige Hauptfassade mit Giebelfeld ist nach den Entwürfen von Márton Wittwer im Jahre 1726 vollendet worden.
 Die Fresken der HI. Ignatiuskirche hat der Wiener Maler Paul Troger ausgeführt. An dem Gewölbe des Heiligtums ist die Erhebung der Seele des HI. Ignatius dargestellt sowie die Gestalten der vier Evangelisten, mit dem Signum des Malers und der Jahreszahl 1744. Das Tonnengewölbe des Schiffes schmückt eine 1747 vollendete Verkündigung Maria, mit den Porträts der Propheten des Alten Testaments in den Bogenfeldern. An der Decke des
Orgelchores eine ebenfalls aus 1747 stammende Komposition: musizierende Engel. Trogers Mitarbeiter waren der Architekturmaler Gaetano Fanti und der Maler Caspar Sambach.
 Die Seitenkapellen zieren eigenartige Stuckarbeiten. Die üppige, naturalistische Pflanzenornamentik, die Früchte und Engelköpfe zwischen Draperien stammen aus der Zeit um 1650, der andere Typus mit seinen dekorativen Ranken- und Blumenmotiven, plastischen Engelköpfen und Muschelmotiven datiert aus den Jahren 1670-1690.
 Die ältesten Einrichtungsstücke stammen aus der Zeit der Erbauung der Kirche. Der Patrona-Militum-Altar in der Kapelle des Erlösers, der Altar der Ungarischen Heiligen in der HI. Benediktkapelle und der HI. Paulus-Altar der Missionskapelle sind 1642, der Hl. Rosalienaltar der Kapelle der Schutzengel 1643 errichtet worden. Der HI. Georgsal tar der Kapelle der Märtyrer stammt aus 1655, der HI. Stephansaltar der Liebfrauenkapelle aus 1802, letzterer wurde in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts von Pannonhalma nach Győr gebracht. Die Bänke waren gegen 1740, das Chorgitter im Jahre 1747, die Kanzel 1748-49, die Orgel 1755-57 vollendet
 Das Ordenshaus beherbergt seit 1654 eine Apotheke, ihre mit Stuck¬arbeiten verzierte Deckenfresken waren gegen 1669 ausgeführt.

Summary


 The Jesuit church in Győr was built by Bartolommeo Torre between 1633 and 1641, based on the plans made by Baccio del Bianco, the imperial architect. The church is a variant on the Il Gesu in Rome with two towers and it was also influenced by the Jesuit church in Vienna. Its large barrel vaulted nave is flanked by three side chapels on both sides and opens to a spacious, rectangular sanctuary. The main facade with its two towers was designed by Marton Wittwer and was completed in 1726.
 The frescoes of the Church of St. Ignatius were painted by the Viennese Paul Troger. The vault of the sanctuary shows the ascension of St. Ignatius' soul and the Four Evangelists. This fresco was signed by the artists and is dated to 1744. The barrel vaulting of the nave is decorated with a fresco showing the Annunciation and portraits of Old Testament prophets, painted in 1747. The ceiling of the organ choir, also painted in the same year, shows angels playing various instruments. Troger's fellow artists included the painters Gaetano Fanti and Caspar Sambach.
One part of the splendid stuccos decorating the side chapels, characterized by a flamboyant vegetal ornamentation with fruits, angel heads and various decorative motifs, was made around 1650, while the other stuccos with swirling tendrils and flowers, as well as plastic angel heads and shell ornaments were made between 1670 and 1690.
 The earliest pieces of the church's interior furnishing date from the time when the church was built. The Altar of Patrona Militum in the Chapel of Our Saviour, the Altar of the Hungarian Saints in the Chapel of St. Benedictus and the Altar of St. Paul in the Chapel of the Mission were made in 1642, while the Altar of St. Rosalie in the Chapel of the Guardian Saints dates from 1643.
 The Altar of St. George in the Chapel of the Martyrs was made in 1655, the Altar of St. Stephen in the Chapel of the Virgin in 1802, and was brought to Győr from Pannonhalma in the later 19th century. The pews were made around 1740, the screen of the sanctuary in 1747, the pulpit in 1748-49, the organ in 1755-57. Since 1654, the monastery houses an apothecary. Its ceiling frescoes were painted around 1669.

 


 alaprajz

 

 

Győr, 2014. május